Sherlock – bonyolult kameramozgások, ötletes vágások

10 jan

A 2/1-es A Scandal in Belgravia több szempontból is jó epizód volt, most a különleges kivitelezési technikáit emelem ki. (a dupla képen kívül mind GIF)

Szenzációs kameramozgásokat használtak benne, melyekkel tereket, és különböző idősíkokat kötöttek össze (1-2-3. GIF). Az első esetben a férfi visszaemlékezése közben egy fordulással kerülünk vissza a történés pillanatába, és csak ott ér véget a kameramozgás, ezzel segítve az átkötést. A másodikon a bealtatózott Sherlock küzd a droggal, amit szintén egy forgó kamerával mutatnak, ezzel a szédelgő állapotát is érzékeltetve, majd a hirtelen földhöz vágódáskor váratlanul kerülünk vissza a bűntény helyszínére, ahol viszont az ő jelenléte is a képzelgés része. A harmadikon  Sherlockot a bűntény levezetése közben látjuk, és ahogy magyaráz egy gyors guggolással (ami a kamera erszekedéssel követ) átkerül a bűncselekmény helyszínére és beles az autóba, de csak mint külső szemlélő, amit a kimerevített idő és szereplő is alátámaszt.

A maradék két GIF inkább a leleményes vágási megoldások közé sorolható, noha az elsőnél ez kicsit kérdéses. Ebben a jelenetben a még kábult Sherlockot látjuk, ahogy egy képzelt beszélgetés végén a megálmodott bűntett helyszínéről a valóságba, az ágyába tér vissza, amit ismét terekkel kötnek össze, de egy rendhagyó megoldással:  fokozatosan “ágyba fektetik” az álom helyszínén, úgy, hogy a végén még a kép fényei és színezete is egy éjszakai, gyérül megvilágított hálószobáéhoz hasonlítson, ezzel is hangsúlyozva a térváltást. Ez már valószínűleg csak az én szőrszálhasogatásom, de a dupla képen egymás mellé tettem az ágyba-fektetős szekvencia záróképét (szabadban, rögtönözve bevilágított) és a tényleges szobában ébredés képét (belsőben, rendesen bevilágított), hogy megmutassam mennyire eltérnek egymástól, noha ez a jelenet nézése közben egyáltalán nem zavaró, mivel ezeket a szembeötlő különbség miatt nem egymás után mutatták, hanem még egy álomképpel elválasztották.

Az utolsó GIFen a történet kis ellipsziseit, kihagyásait összesimító vágásra láthatunk példát, melyben Sherlock sorban hallgatja meg lehetséges ügyfeleit, akik többnyire zavartan ülnek a háttérben, míg ő az előtérben fel-alá járkál türelmetlenül, és minden alkalommal, mikor elhalad a kamera előtt, kitakarja a széken ülőket, akik kicserélődnek a következőre. Ezzel az állandó mozgásával egyrészt összeköti, folyamatossá teszi a cselekményt, noha időben ugrások történtek, másrészt az ugrások közti, lényegtelen helycseréket kihagyja az elbeszélésből, ezzel feszesebbé téve azt. A GIFen amúgy az utolsó ügyfél van, akiről meggondolta magát, és elvállalta az esetét, ebből a hezitálásból adódik az oda-vissza mozgása.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: