Különleges átélezések

Vagyis a kis mélységélességű képeken belül az élesség áthelyezése egy másik képsíkba a figyelem irányítása céljából, de a megszokottól kicsit eltérő módon.

Elsőnek az Adjustment Bureau-ból veszek egy példát, ami azért tér el a szokványostól, mert a két képsík közti nagy távolság, és az emiatt alkalmazott nagy fókusztávolságú objektív (párszáz mm-es) miatt a átélezés hatására szinte felismerhetetlenül eltorzulnak a korábbi képsíkok. Az első GIF-en az egész folyamatot meg lehet nézni, a következő két kép a végpontokat mutatja (itt látszik, hogy például Matt Damonnak csak a körvonalai maradnak meg, ha mindössze ezt a képet néznénk, akkor meg se lehetne mondani, hogy egy ember ül az előtérben), az utolsó kép pedig egy következő beállításban a két szereplő (és képsík) közti tényleges távolságot tárja fel, noha felmerülhet a gyanú, hogy nem pont ugyanolyan elrendezésben láthatjuk innen, mint az átélezéskor, de ott is biztosan valami hasonló nagy távolságban voltak egymástól.

A következő jelenet (GIF) az X-Men: First Class-ből származik a fiatal Magneto exitjét követően, melyben szintén az átélezés hatására jelentkező képtorzulásra láthatunk példát. Itt nem használtak valószínűleg olyan nagy objektívet, mint az előző esetben, mégis a háttéren nagyon látszik a változás: szinte megnyúlik vízszintesen a kép, ami meglehetősen furcsa hatást ad.

A következő két példában olyan eseteket mutatok be, melyeknél az átélezésnek dramaturgiai, más szóval cselekményre gyakorolt hatása van. Az alábbiban (4 légy a szürke bársonyon című filmből) ez mérsékeltebb, mivel csak olyan szinten jelenik meg, hogy magát a látványt segít értelmeznünk.

 

Egy bandát látunk gyakorlás közben egy meglehetősen szokatlan, kör alakúra maszkolt képen át (amit még a némafilmekben használtak előszeretettel a kép egy bizonyos részének kiemelésére,az akkor még nem igazán alkalmazott közelkép helyett), amiről a zenész kezére törénő átélezés után kiderül, hogy valójában a gitár testén lévő luk, vagyis a kamera a gitár belsejében bújt meg.

Az utolsó példáról nem tudok képet mutatni, de íme a link: http://www.daazo.com/film/e7819e14-faef-102b-80ef-000e2e531ae0/ A Szalontüdő című zseniális magyar rövidfilmről van szó, amelyben a végső csattanóhoz (dramaturgiai kulcsponthoz) kötődik egy átélezés 5:33-kor, de többet nem is mondok, mert lelőném a lényeget, tessék megnézni!