Világításbeli bravúrok

18 jan

A világítástechnika az egyik legnehezebb része a filmkészítésnek, amit a soron következő példák is bizonyítanak:

Egy régi magyar filmben láttam ezt a képet, amin egy betörő lapul a sötét házban, mert meghallotta, hogy hazajött a lakó, akit rendesen lehet látni, miután felkapcsolta abban a szobában a villanyt, de a betörőt sem lehetett teljes sötétségben hagyni, ezért őt is épp annyira megvilágítja egy kis fénycsík, hogy látszódjon (tipikus példa arra, hogy a sötétséget ábrázolni a legnehezebb, mert valamennyi fénynek muszáj lennie, hogy a néző lásson). Erre azért volt valószínűleg szükség, mert egy képre komponálták őket, hogy ebben a feszült helyzetben jobban érezni lehessen a kettejük térbeli viszonyát.

Ha jól emlékszem az Érik a gyümülcs című filmből származik ez a kép, amin a sátorban este ijesző történetet mesélő férfit világítottak be ily módon, a hatás erősítése érdekében.

A Rosemary’s Baby című filmben is hasonlót láthatunk, csak itt valamivel indokoltabbak a fények, mert a nő éppen egy szekrényből leskelődik, így az arcán végigfutó fénycsík az ajtó résén át beszűrődő fénytől származik.

A HIMYM egyik epizódjában a Captain nevű karakterről állapították meg a többiek, hogy fura arca van, mert a szája kedves ugyan, de a szemeitől bárkit kiver a víz. Ezt pedig úgy demonstrálták nekünk, hogy nagyon pontos világítással és színészvezetéssel a karakter két lépése között az árnyak pont úgy takarták el az arcát, hogy azzal a két kérdéses tulajdonságát kiemeljék.

Louis de Funes egyik bohóckodásához is egy nagyon precíz világításbeli trükköt használtak a Főnök inkognítóban (Le Grand Restaurant) című filmben: ahogy helyzetet változtatott, az árnyak pont úgy estek, hogy egy Hitlerszerű megjelenést kölcsönöztek neki, amit persze az alakításával is felerősített. http://www.youtube.com/watch?v=0AnuPEp4jjo&feature=related

Ebben a Hitchcock filmben (címe nincs meg…) a háttal ülő főhősnőnk éppen valami fontosat tud meg beszélgetőtársától, és ahogy döbbenten hátrafordul nemcsak átéleznek rá, hanem le is veszik a háttér világítását, ezzel még erősebben kiemelve őt a képből.

A Sherlock 2/3-ban az elmélyült gondolkodásának érzékeltetésére használták ezt a módszert (GIF): az irodában eltűnik a világítás, és csak a képzeletének kivetülését lehet látni, minden más megszűnik körülötte, míg meg nem oldja az aktuális rejtélyt. Tehát belső gondolati világát környezetére történő kisvetítésével teszik láthatóvá.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: