Tag Archives: világítás

Grimm – felbukkanó árnyék

7 okt

Ebben a jelenetben egy fegyveres férfi belopakodik egy lakásba, de akit keres hátulról meglepi őt. (GIF)

Ezt a meglepést valami egészen szenzációs világítástechnikával mutatták be: a betörőnek a kezdettől látjuk az erős árnyékát a falon, és ahogy közeledik, kitakarja a háttérben lévő ajtót, ahonnan hősünk előbukkan, így neki is csak az árnyékát láthatjuk meg először, tehát nekünk nézőknek is váratlan a megjelenése, és egy darabig ugyanúgy nem vagyunk tisztában a kilétével, mint maga a betörő.

Itt van külön a nyitó és záró kép:

Hair – csalás a fényekkel

19 feb

A parkban játszódó jelenetben szinte végig erősen sütött a Nap, ezért a szereplőket annak háttal állították be, hogy adjon nekik vele egy szép élfényt, és megrajzolja a kontúrjaikat.

Csakhogy ennek az ellenbeállításában is hasonló fényviszonyokat lehet felismerni, vagyis kicsit becsapták a nézőket azzal, hogy mindig úgy forgatták a szereplőket, hogy szép fényekben legyenek, nem pedig a valós viszonyokat reprodukálták. 

Fringe – Peter Bishop halála

19 feb

Ez az a pillanat, mikor az eredeti Peter meghal, és ami elindítja a későbbi események lavináját. Walterrel, apjával ölelik át egymást, illetve inkább ő tartja kezei közt a haldokló fiát, akinek keze lassan lecsúszik a sötétségbe, ahogy elszáll belőle az élet. Nagyon szépen bevilágított, kifejező mozdulat: (GIF)

Taxi Driver – sziluett az ablakban

19 feb

A félrelépő feleség sziluettjét látjuk az ablakban, szépen világítva ellenfényben, szépen mélységben komponálva.

Alcatraz – csillogó vízcseppek

13 feb

A sorozat egyik főszereplőjét látjuk amint bepillant egy kocsma ablakán, ami tele van apró vízcseppekkel, lévén, hogy nemrég esett, és ezeken csillan meg a fény, nagyon szép képet eredményezve:

Hidegvérrel – a könnyeket pótló eső

31 jan

A Truman Capote In cold Blood című regényéből készül 1967-es film végén van egy nagyon különleges jelenet, amiben a kivégzés előtt álló sorozatgyilkos minden érzelemtől mentesen beszél a lelkésznek az életéről és az apjához való viszonyáról, miközben kint zuhog az eső. Conrad Hall, a film operatőre úgy rendezte be a díszletet, hogy az esőgép mögött egy ventillátor fújjon az ablak felé, de éppen csak olyan erősen, hogy a vízpermetet nyomja arra rá, magát az esőt nem. Az ablakon lefolyó vékony vízcsíkok a világítással együtt viszont egy olyan látványt eredményeztek a férfi arcán, mintha az elérzékenyülve könnyezne: (GIF)

Ez a felvétel egyáltalan nem így volt tervezve, ezért Hall megmutatta Richard Brooks rendezőnek, akinek azonnal megtetszett, így egy rögtönzött próba után fel is vették. Tehát az, hogy a film egyik legemlékezetesebb beállításában a vizuális megoldással elsiratták az érzéketlen gyilkost, csupán egy véletlen baleset erdménye volt.

A teljes jelenet: http://www.youtube.com/watch?v=IVDxfDNq2VU

Breaking Bad – felhő átvonulás

29 jan

Sok külső helyszínt használnak ebben a sorozatban, mint az itt látható puszta közepét, ahol valószínűleg véletlenül vették fel a nagytotálban, ahogy átvonul felettük egy felhő, és egy pillanatra elsötétít mindent: (GIF, kicsit felgyorsítva)

Nem hiszem, hogy így tervezték volna (akár forgatókönyv szinten sem), hiszen az ehhez hasonló időjáráshoz kötött látványok elég kiszámíthatatlanok, viszont igencsak jól jöhetett nekik, mert a jelenet egyik legfeszültebb pillanatában használták fel, amikor Walter megmutatta sötét arcát, és erre jól rímelt az elsötétülő felleg. Mégse hiszem, hogy utómunkával hozták volna létre (ha megoldható egyáltalán), mert ahhoz túl eredetinek tűnik.

Fringe – lebegő feliratok

29 jan

Ennek a sorozatnak az egyik vizuális leleménye, hogy a helyszínekről információt nyújtó feliratokat mintegy 3-dimenziósan belehelyzeték az adott környzetbe. Ennek a már önmagában is látványos megoldásnak volt egy olyan ötletes esete, mikor a környezetük (konkrétan a világítótorony fénypászmája) kapcsolatba is lépett a feliratokkal: (GIF)

Barry Lyndon – NASA objektívvel a gyertyafényben

28 jan

1975-ös filmjében Stanley Kubrick jól ismert tökéletességre törekvése az adott kor hangulatának megidézésére irányult, ami a legmegfelelőbb helyszínek és kosztümök kiválasztása mellett a természetes megvilágítással történő forgatásban mutatkozott meg. Azonban ez korántsem olyan egyszerű, mint elsőre hangzik, ugyanis az esti felvételekhez, amik a kastélyok nagy termeiben játszódtak, a kornak megfelelően csak és kizárólag gyertyákat használtak világításnak. Ezeknek viszont jóval kisebb a fényerejük annál, mint amit a szokásos objektívek képesek lettek volna visszaadni a kép bebukása (alul exponáltsága) nélkül.

Ezt azzal oldotta meg Kubrick, hogy szert tett egy nagyon különleges Zeiss objektívre (pontosabban háromra), amit a NASA fejlesztett ki az Apollo Holdraszállás programhoz, és ami az f /0.7 értékkel az egyik legnagyobb fényerejű (fast lens= kisebb záridőt lehet használni vele) objektív volt, amit valaha gyártottak. (forrás: Stanley Kubrick – A Life in Pictures)

Ezek az 50mm-es lencsék fényképezéshez lettek kifejlesztve, így nem kis fejtörést okozott Ed DiGiulio-nak (Cinema Products Corp.), hogy fel tudja tenni a Kubrick által vásárolt Mitchell BNC kamerákra, de végül azok teljes átalakításával sikerült neki.

Sőt, Kubrick unszolására még egy vetítőgépből származó előtét-lencsével (Kollmorgen adaptor) a fókusztávolságukat is le tudta csökkenteni 36,5 mm-esre, úgy, hogy a fényerejük megmaradt f/0,7-en, ezzel pedig ezek lettek a filmtörténet valaha használt legnagyobb fényerejű objektívjei. Az egyetlen nehézséget az okozta, hogy mivel a gyertyafényes jeleneteket teljesen nyitott rekesszel forgatták, nagyon kicsi lett a mélységélességi tartomány, de az eredmény így is (vagy éppen ezért) gyönyörű lett:

Világításbeli bravúrok

18 jan

A világítástechnika az egyik legnehezebb része a filmkészítésnek, amit a soron következő példák is bizonyítanak:

Egy régi magyar filmben láttam ezt a képet, amin egy betörő lapul a sötét házban, mert meghallotta, hogy hazajött a lakó, akit rendesen lehet látni, miután felkapcsolta abban a szobában a villanyt, de a betörőt sem lehetett teljes sötétségben hagyni, ezért őt is épp annyira megvilágítja egy kis fénycsík, hogy látszódjon (tipikus példa arra, hogy a sötétséget ábrázolni a legnehezebb, mert valamennyi fénynek muszáj lennie, hogy a néző lásson). Erre azért volt valószínűleg szükség, mert egy képre komponálták őket, hogy ebben a feszült helyzetben jobban érezni lehessen a kettejük térbeli viszonyát.

Ha jól emlékszem az Érik a gyümülcs című filmből származik ez a kép, amin a sátorban este ijesző történetet mesélő férfit világítottak be ily módon, a hatás erősítése érdekében.

A Rosemary’s Baby című filmben is hasonlót láthatunk, csak itt valamivel indokoltabbak a fények, mert a nő éppen egy szekrényből leskelődik, így az arcán végigfutó fénycsík az ajtó résén át beszűrődő fénytől származik.

A HIMYM egyik epizódjában a Captain nevű karakterről állapították meg a többiek, hogy fura arca van, mert a szája kedves ugyan, de a szemeitől bárkit kiver a víz. Ezt pedig úgy demonstrálták nekünk, hogy nagyon pontos világítással és színészvezetéssel a karakter két lépése között az árnyak pont úgy takarták el az arcát, hogy azzal a két kérdéses tulajdonságát kiemeljék.

Louis de Funes egyik bohóckodásához is egy nagyon precíz világításbeli trükköt használtak a Főnök inkognítóban (Le Grand Restaurant) című filmben: ahogy helyzetet változtatott, az árnyak pont úgy estek, hogy egy Hitlerszerű megjelenést kölcsönöztek neki, amit persze az alakításával is felerősített. http://www.youtube.com/watch?v=0AnuPEp4jjo&feature=related

Ebben a Hitchcock filmben (címe nincs meg…) a háttal ülő főhősnőnk éppen valami fontosat tud meg beszélgetőtársától, és ahogy döbbenten hátrafordul nemcsak átéleznek rá, hanem le is veszik a háttér világítását, ezzel még erősebben kiemelve őt a képből.

A Sherlock 2/3-ban az elmélyült gondolkodásának érzékeltetésére használták ezt a módszert (GIF): az irodában eltűnik a világítás, és csak a képzeletének kivetülését lehet látni, minden más megszűnik körülötte, míg meg nem oldja az aktuális rejtélyt. Tehát belső gondolati világát környezetére történő kisvetítésével teszik láthatóvá.